MINTÁZATOK

Hímzés a kortárs képzőművészetben

2022.06.23. – 2022.09.03.

A csoportkiállításon szereplő alkotások a hímzés hagyományosan népinek vagy iparművészetinek tartott műfajával élnek, mégis a kortárs képzőművészetet gazdagítják – egyúttal közös és privát örökségünk vizsgálatára is késztetnek.

Miért hímzünk? Kezdetben a szövetdarabok összeillesztéseit, valamint a ruházat sérülékenyebb, kopásnak jobban kitett részeit öltötték át az emberek – az összetartás, kapcsolódás tehát eredendően jelen van a hímzésben. Maga
a tevékenység is megtartó erővel bír. Elég, ha arra gondolunk, hogyan adták át egymásnak a technika ismeretét az egyes generációk, hogyan díszítették a kelengyét közösen anyák és lányok, és hogyan vált egy-egy tájegység büszkén viselt jellegzetességévé valamely mintatípus. Hímzünk, mert szebbé kívánjuk tenni környezetünket, vagy mert megnyugtat, elringat az öltések egymásutánja. Népművészeti vagy családi hímzett tárgyainkat féltve őrizzük – általuk tapinthatóan kapcsolódunk hagyományainkhoz, hozott mintázatainkhoz, megérezzük bennük az örökség rituális jelenlétét.

A hímzést gazdag és összetett jelentésháló veszi körül. A kortárs képzőművészet progresszív alkotói erre már az elmúlt évszázad 60-as éveiben felfigyeltek. Az úgynevezett textiles mozgalom színrelépését 1968-tól számítjuk, ekkor mutatták be az Ernst Múzeumban a Textil falikép 68 kiállítást, mely megelőlegezte a két évvel később elinduló, szombathelyi Fal- és Tértextil Biennálék sorát. A kultúrpolitika figyelme elől viszonylag elzártan, inspirációit a nemzetközi színtérről szerezve (Lausanne, Łódź) a textilművészet a korszak legizgalmasabb művészeti kísérleteinek adott terepet, és a hagyományos iparművészettől eltávolodva, önálló, konceptuális tartalommal bíró képzőművészeti alkotások születtek. A művészek kapcsolata a felhasznált anyagokhoz közvetlen és természetes volt, és sokan nyúltak vissza hagyományos kézimunka-technikákhoz is; Buzás Árpád a kötéshez, Cságoly Klára, Péreli Zsuzsa a gobelinhez, Pécsi László a szövéshez – Szenes Zsuzsa, Szilvitzky Margit, Balázs Irén és Szabó Marianne pedig (többek között) a hímzéshez.

A nagy hagyományú technika ma is termékeny terepe a kortárs képzőművészetnek. A kiállításon olyan alkotások szerepelnek, melyekben a hímzés, valamely aspektusa révén, hozzáadott tartalommal bír – ahol a technika leginkább ürügy, alkalom ennek a tartalomnak a kifejezésére. Ezek az alkotások tágas asszociációs térben kapcsolódnak lazán egymáshoz, és a témát más és más oldalról közelítik meg. Népművészeti hagyományainkhoz fordul vissza ironikusan Pittmann Zsófi és Makovecz Anna, maivá tett, népies jellegű tárgyaikkal. Chilf Mária szociális indíttatású projektje és Molnár Judit Lilla tárgyátiratai a jelen társadalmunkról beszélnek. A hímzés mint tevékenység repetitív, meditatív jellegére irányítják a figyelmet Benczúr Emese végtelenített szöveghímzései, Lőrincz Lili Hanna monumentális méretű öltésörvényei – és az alkotómunka szakralitását is közvetítik Imre Mariann betonhímzései. A saját hagyományok, öröklött családi mintázatok jelennek meg Metzing Eszter gyermekkori emlékeket előhívó műveiben, Kusnyár Eveline személyes indíttatású fotósorozatában és Richter Sára hímzett labirintusában. A régi technikát a legújabbakkal keresztezi Vigh Krisztina 3D-s tollal elkészített művében, Tóth Márton Emil analóg fotókat és fényt is felhasználó képein, valamint Szirmay Zsanett műfajokat összefogó, a hímzés mintázatait zeneként megszólaltató alkotásában. A hímzés mint magányos tevékenység képét kérdőjelezi meg Szabó Eszter Ágnes közösségi hímzés, akciótér projektje, melyen a kiállítás minden látogatója ott hagyhatja a saját kézjegyét.

Az alkotások mindegyike hozzátesz valamit ahhoz, amit a hagyományról gondolunk. A kiállítás célja, hogy megszokott, közös vagy privát mintázataink felülvizsgálatára is késztessen, miközben a kortárs képzőművészet egy különösen izgalmas szeletébe enged betekintést.

KISS-VÁNYA Zsófia kurátor

Kiállító művészek:  BENCZÚR Emese, CHILF Mária, IMRE Mariann, KUSNYÁR Eveline, LŐRINCZ Lili Hanna, MAKOVECZ Anna, METZING Eszter, MOLNÁR Judit Lilla, PITTMANN Zsófi, RICHTER Sára, SZABÓ Eszter Ágnes, SZIRMAY Zsanett, TÓTH Márton Emil, VIGH Krisztina

Kurátor: VÁNYA Zsófia művészettörténész

Megnyitó: 2022. június 22. 17:00

A kiállítást megnyitja: FRAZON Zsófia, etnográfus

Megtekinthető: 2022. 06. 23. – 09. 03.

SAJTÓMEGJELENÉSEK

2022. augusztus 2. metropol.hu – Mintázatok – Hímzés a kortárs művészetben

2022. augusztus 1. port.hu – MINTÁZATOK – Na de mihez kezdjünk velük?

2022. július 26. PRAE.hu – Hímzés kiállítás a Deák17 Galériában

2022. július 25. welovebudapest.hu – Mintázatok

2022. július 25. Artnews.hu – MINTÁZATOK – Na de mihez kezdjünk velük?

2022. július 20. Klasszik Rádió – Mintázatok kiállítás, MUCE 2022 kórusfesztivál és Ljubljana Fesztivál a szerdai Nyitányban

2022. július 18. ÚjMűvészet.hu – Mintázatok – Hímzés a kortárs képzőművészetben

2022. július 18. PRAE.hu – Plakátra hímzett űrmédia

2022. július 15. Kollektív Magazin – 4 remek kiállítás, amit érdemes megnézni mostanában

2022. június 28. 061.hu – A kortárs művészet világába kalauzolja el, nem csak az ifjú korosztályt a Deák17 Galéria tárlata (VIDEÓ)