Hímzéssel és kortárs művészettel idéztünk fel múltbéli emlékeket az idősek otthonában tartott foglakozásunkon

Mit keres a kalapács a hímzőasztalon?

Ritka alkalom, amikor a kortárs művészet megjelenik egy idősek otthonában, MINTÁZATOK kiállításunkat azonban most a gödöllői otthon lakói testközelből is megismerhették. A hímzéshez ugyanis itt (is) mindenki tud kapcsolódni, talán a régi emlékek és az egykori falusi ház révén, vagy, mert az intézet hétköznapi tárgyai is különböző mintázatokkal vannak feldíszítve.

Az idősekkel való munka a Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria dolgozói számára persze új terep. A júniusi foglalkozás egy nagyobb projekt első lépése volt és a Fővárosi Önkormányzat által meghirdetett Kooperációs pályázat keretében valósult meg, melyre a Gödöllői Idősek Otthonával mint partnerintézménnyel pályáztunk közösen.

Rövid ismerkedés után a résztvevők bevezetést kaphattak a Galéria kortárs hímzést bemutató kiállításához, a népművészeten és a hímzésen keresztül pedig érintettük a kortárs művészek konkrét alkotásait. A kiállítás témájához és az alkotásokhoz az emlék, emlékezés, hagyomány, múlt és a jelen kapcsolatán keresztül vezetett az út. A résztvevők régi tárgyakból választhattak egyet-egyet az asztalról, mint pl. kávédaráló, sótartó, habverő. A bemutatkozáskor pedig pár mondattal megemlíthették, hogy miért ezt választották, esetleg milyen múltbéli emléket idézett fel bennük az adott tárgy.

A csoport aztán a MINTÁZATOK kiállításunk 3 alkotójának 3 munkáját ismerték meg közelebbről, fotón bemutatva: Kusnyár Eveline Hacienda sorozatát (fotóba hímzés), Szabó Eszter Ágnes: Nagymamám, Zalai Imréné találkozása David Bowieval c. falvédőjét és Molnár Judit Lilla kalocsai hímzéses covid-maszkját és gumikesztyűjét.

Végül pedig kalapácsot ragadtunk, és – Kusnyár Eveline alkotásához kapcsolódva – fotókat hímeztünk. A fotók régi, fekete-fehér képek voltak, melyek parasztházat, malmot, jégen csúszkáló gyerekeket, gémeskutat ábrázoltak. A kalapáccsal pedig a hímzés helyét jelölő lyukakat ütöttük ki.  A sötét, fekete-fehér képeken aztán nagyon jól mutatott az élénkszínű fonalakkal hímzett szív, virág, madár és tulipán.

A csoportfoglalkozás során persze jól esett a résztvevőknek a sok segítő kéz, bár többen egyedül hímeztek, lévén óriási hímzős tapasztalattal a hátuk mögött a múltból. Akinek pedig esetleg remegett a keze, vagy a hímzés lépéseit kevésbé értette, a hímzés idejére folyamatos segítséget biztosítottunk az otthon mentálhigiénés dolgozóival együtt.