A MADI számomra teljesen újra definiálta a geometrikus absztrakt művészethez való viszonyomat.

Pallagi Csenge gyakornokunk elemzése MADI UNIVERZUM - POLIUNIVERZUM kiállításunkról

Elemzésemben bemutatásra kerülő MADI Univerzum – Poliverzum című kiállításnak, a Budapest szívében található Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria ad otthont. Az 1946-ban Buenos Airesben megszületett MADI kortárs geometrikus képzőművészeti mozgalmat bemutató időszakos kiállítást, az argentin-magyar diplomáciai kapcsolatok 100. évfordulójának alkalmával hívta életre, Dárdai Zsuzsa művészetkritikus és Turóczi Réka Sára művészettörténész. A tárlat a MADI művészetből hozott játékosságával és innovativitásával tökéletesen illeszkedik a galéria koncepciójához, hiszen az elsősorban fiatalok művészeti edukációját célul kitűző Deák17 szintén a játékosság és kreativitás mentént próbál kapcsolatot teremteni a művészet és a felnövekvő új generációk között.

A kiállítás címe a megszokottaktól talán eltérő módon két részegységből épül fel. Első fele, a „MADI Univerzum” egyszerre utal a tárlat egy kisebb művészeti mozgalmat bemutató, annak mintegy 80 éves múltját feldolgozó jellegére, ám ezzel együtt magában foglalja a kiállított művek és művészek változatosságát, sokféleségét is. Mintha egy röpke barangolásra invitálna minket a képzőművészet ágainak végeláthatatlan multiverzumának egy kis MADI-szeletébe, majd ebben a sajátos univerzumban haladva elénk tárulna, hogy igazából hány meg hány különböző, a maga nemében nagyon is ragyogó csillag alkotja ezt a teret. Mindemellett a MADI előképei között megtalálható dél-amerikai „konstruktív univerzalizmus” irányzatra való utalásként is értelmezhetjük az univerzum kifejezést [1]. A cím második fele a Saxon-Szász János által megalkotott, szintén MADI stílusjegyeket követő készségfejlesztő játékcsaládjának neve, melyet kicsik és nagyok egyaránt kipróbálhatnak a galériában.

A MADI kifejezés a Mozgás, Absztrakció, Dimenzió és Invenció szavak kezdőbetűiből létrejövő mozaikszó, amely egyszerűen összegzi a mozgalom irányelveit. „A Mozgás a műtárgyak mobilitását, részeinek kimozdulását, s a mozgalom dinamizmusát és fejlődését tükrözi. Az Absztrakció a geometria alapelemeire, a tárgynélküli formavilágra utal. A Dimenzió a műalkotások térbeli kiterjedését, illetve a környezethez fűződő viszonyát mutatja, míg az Invenció a találékonyságot, a kreativitást, a játékosságot fejezi ki” [2]. Ezen alapelvek ismeretében már körvonalazódhat bennünk, hogy a MADI szemléletmód a panta rhei alapeszméit hirdetve, az életet jellemző mozgást kívánja megragadni alapszínekkel és geometrikus elemekkel, ezzel elsősorban a játékosságot, a szabadságot és az elődei által állított keretekből való kilépést tűzve ki célul [3].

A maga idejében forradalmian újítónak számító MADI mozgalom története három nagyobb részre tagolható. A 20. század eleji elnyomó politikai és háborús helyzettől fuldokló világban felüdülésként kibontakozó avantgárd irányzatok hatása végül 1946-ban hívta életre a MADI-t. A mozgalom alapítójaként elsősorban Carmelo Arden Quin-t említik, aki az őt körülvevő és foglalkoztató politikai, valamint filozófiai problémákra a képzőművészet egy új nézőpontba való helyezésével kívánt válaszolni. Az általa megszülető új szellemi és művészeti mozgalom a konstruktivizmus alapjait keretezte át, felhasználva a kubizmus redukáló formanyelvét, a futurizmus dinamizmusát és fauvizmus színvilágát, ám nagy hatást gyakoroltak rá az impresszionizmus, a szürrealizmus, a dada és az orosz szuprematizmus irányzatai is. A Torres-García, Malevics, Rodcsenko, Tatlin vagy épp a hazaiak közül Moholy-Nagy László és Kassák Lajos által inspirált mozgalom második nagyobb korszaka az 50-es években, Párizsban és Nyugat-Európában bontakozott ki, amikor Arden Quin Párizsba költözött. Ekkor oszlott két jól elkülöníthető csoportra a mozgalom: az Arden Quin által vezetett európai, illetve a kassai származású Gyula Kosice által irányított dél-amerikai csoportosulásra [4]. Ezután nem sokkal később, a 90-es években, már az egész világ megismerhette a formabontó stílust.

Ebben a harmadik, 90-es évekre tehető időszakban érkezett meg Magyarországra is a MADI. Dárdai Zsuzsa és Saxon-Szász János 1991-ben Párizsban járva találkoztak Quin-nel, akivel hamar közös hangra találtak a művészetekről való gondolkodásukban. Mivel Zsuzsa ekkor már csaknem egy évtizede dolgozott Fajó János, meghatározó magyar geometrikus absztrakt művész galériájában nem volt számára ismeretlen az absztrakt alkotások világa. Nem is kellett sok idő, 1993-ban Dárdaiék már a magyar MADI mozgalom megalapításán dolgoztak. Néhány hónappal később, 1994-ben a Kassák Múzeumban került végül bemutatásra az első Formátum című, már jelentősebb, MADI stílusjegyeket képviselő kiállítás. Az akkori kiállítók között megtaláljuk például Bak Imre, Bányász Éva, Budahelyi Tibor, Csiky Tibor, Maurer Dóra, Nemes Ferenc, Konok Tamás, Saxon-Szász János és még sok más magyar alkotó nevét. 1995-ben végül Dárdai Zsuzsa és Saxon-Szász János megalapították a Mobil MADI Múzeumot, a MADI mozgalom eszmeiségében alkotó művészek és alkotásaik összegzésére, összefogására [5]. A mára 20 ország több mint 200 művészének alkotásait részeként tudó Mobil MADI Múzeum az évek során Közép-Európa legnagyobb MADI gyűjteményévé vált. Érdekessége, hogy az eredetileg Győrből útjára induló gyűjteményének az eddigiekben még sosem volt fix helye, így közel 30 éves fennállása óta a múzeumhoz tartozó művek több, mint egy tucat ország több száz kiállítását és fesztiválját járták végig, noha újabban ez a hagyomány megszűnni látszik. A kiállítás megnyitója alkalmával Dárdai Zsuzsa felajánlással élt a Fővárosi Önkorményzat felé a múzeum gyűjteményének állandó elhelyezésére [6].

A Deák17 Galéria jelenlegi kiállításának anyagát is a Mobil MADI gyűjteményből érkezett alkotások adják. A 20 országból érkező több mint 100 alkotó művei, a képzőművészet több területén átívelően adnak képet a MADI stílus sokszínűségéről, illetve bemutatják a mozgalom kiemelkedően hosszú és színes történetét. Jóllehet, a nemzetközi palettát felsorakoztató kiállítás minden országból mutat be műveket, ám francia, olasz és magyar művészektől arányaikban több mű szerepel, mivel az évtizedek során ezeknek a helyeken alakultak ki jelentősebb csoportosulások. Emellett a kiállításhoz tartozik egy szekciónyi MADI stílust megelőző, annak alapjául szolgáló szuprematista, illetve konstruktivista alkotás.

A kiállítás alapvetően négy hangsúlyosabb szekcióra különül. Az első fal a MADI elődeit, kialakulását inspiráló nagy múltú művészek alkotásait állítja fókuszba. A második térrész a magyar MADI művészek munkásságának szentelődik, míg a harmadik, nagyobb válogatás a nemzetközi művészek alkotásaiból tevődik össze. A negyedik kisebb, a többitől elzártabb, intimebb tér, Saxon-Szász János Poliverzum játékának és a hozzá témájában kapcsolódó műveinek helye, amely egy elkülönültebb teret biztosít művészetpedagógiai foglalkozások alkalmával a galériába érkező gyerekcsoportoknak.

A kiállításra belépve elsőként a MADI mozgalom szellemi atyjainak alkotásai fogadnak minket. Itt többek között helyet kaptak a MADI-ra nagy hatást gyakorló nemzetközi elődök, mint Malevics, Tatlin, Rodcsenko, El Liszickij és Kandinkij alkotásai. A mozgalom hazai előképei között Kassák, Moholy-Nagy, illetve Péri művei említhetők. A szekció különlegessége Arden Quin egy eredeti, formázott keretű alkotása, illetve ide került Saxon egy különleges, fára festett, halat ábrázoló munkája is [7].

A második térrész a magyarországi MADI művészek alkotásait gyűjti össze. A magyar művészetben nagy múltra visszatekintő síkgeometrikus ábrázolás itthon, csak a rendszerváltás után tudott a MADI stílus felé fordulni. Ide tartoznak a Fajó János által vezetett konstruktivista szabadiskolából kikerült művészek, mint Saxon-Szász János és Farkas László. Illetve itt említhetjük meg továbbá Kelle Antal matematikai variabilitást érzékeltető munkáját és a mozgalom kinetikus szemléletéhez csatlakozó Harasztÿ István alkotását is [8].

A harmadik, méretében legnagyobb tér a nemzetközi paletta műveit öleli fel. Itt már a kép-objektek mellett, mobil szobrok és coplanal mozgó alkotások is megjelennek. Elkülönülő falakon kaptak helyet a fekete-fehér, a színes, a mini MADI, illetve a mobil alkotások. A fal síkjából kilépő művek az alapformák ismétlődő megtörésével könnyed, játékos térbeli alakzatokká válnak. A színek, anyagok, formák és arányok változásával egy rendkívül színes és egyedi kép tárul elénk.

A galéria egy külön, negyedik helyiséget szentelt Saxon Poliuniverzum készségfejlesztő játékának és hozzá tartozó saját munkáinak. A játékcsalád a művész polidimenzionális síkfestészetének elemeiből épül fel. A léptékváltásos szimmetrián alapuló geometrikus játék a látás és tapintás fejlesztése mellett elősegíti egy újszerű művészeti látásmód kialakítását, illetve fejleszti a logikai és matematikai problémamegoldó gondolkodást. Az óvodás korosztálytól egészen a felnőttekig mindenkit a maga szintjén szórakoztató játék, képes folyamatos sikerélményt biztosítani, miközben elősegíti a kreatív gondolkodást, az esztétikai és matematikai összefüggések észrevételét, illetve a kozmosz filozófiai kérdéseiről való gondolkodásra is rávezet [9].

Mindezen alkotások, valamint a MADI szellemiség átadásához, a galéria egy abszolút letisztult és átlátható helyet biztosít, ezzel kellemes hangulatot teremtve az alkotások megtekintéséhez, A befogadást tovább segítik a műveket és művészettörténeti hátteret feltáró leírások, melyek esztétikusan egészítik ki a teret, harmonizálva a galéria összképével. A gyerekekre gondolva kisfilm is várja az olvasni esetlegesen még nemtudókat, amely Arden Quin gondolataival próbálja átadni a játékosság és szabadság gondolatát a kicsiknek.

A kiállításhoz kapcsolódva a galéria természetesen művészetpedagógiai foglalkozásokkal is várja fiatal látogatóit. Az óvodás korosztályt a sokszögek világába kalauzoló egy órás program vidám éneklésen, formák keresésén, a Poliuniverzum játék megismerésén, illetve kötetlen alkotáson keresztül kívánja fejleszteni a kicsik kreativitását, önkifejezését, fogalmi gondolkodását, valamint csapatban való működésük készségét [10]. A nagyobb, 7-11 éves korosztályt már a kreatív gondolkodást nagyban fejlesztő, alapformákkal foglalkozó, interaktív tárlatvezetésen kalauzolják végig, bevezetve őket az absztrakt művészet és geometriai alakzatok világába [11]. Emellett a MADI argentin gyökereihez visszanyúlva, a hónapban a galéria Világjáró gyerekek programsorozatának keretében, a családi nap központjába Argentína megismerése, a tangó tanulás és természetesen a szabad alkotás kerül [12]. A művészetpedagógiához kapcsolódva, szintén nemrég a Deák17-ben megrendezett országos rajztanár (MROE) közgyűlésen Saxon-Szász János előadást tartott a megjelent pedagógusoknak Poliverzum játékáról, ezzel is lehetőséget teremtve, hogy minél több diákhoz eljuthasson ez a korszerű tanulást segítő eszköz [13].

A MADI számomra teljesen újra definiálta a geometrikus absztrakt művészethez való viszonyomat. Az avatatlan szemnek első ránézésre talán kevésbé mély gondolatokat rejtő művek a tárlat, majd az elemzésem megírásának végére teljesen új dimenzióit nyitották meg bennem az alkotások értelmezésének és értékelésének. A mozgalom könnyedségre, játékosságra és a nemzetek közti határok eltörlésével, összetartozásra tanító szellemisége, mély üzenetet közvetít. Az alkotók, szembeszállva az embereket sok esetben még ma is korlátok közé szorító, megkülönböztető világgal, engem újra emlékeztettek arra, hogy vannak még, akik hiszek egy szebb jövőben, s hogy ennek eljöveteléért merik is vállalni újszerű elképzeléseiket.

Referencia:

[1] kiállítási anyag 3.tábla
[2] https://www.deak17galeria.hu/kiallitasok/madi-univerzum-poliuniverzum/
[3] https://www.youtube.com/watch?v=Off09pSBZN8
[4] Artmagazin, 13. évfolyam, 2015/7, lap 38-40
[5] https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_Mobil_MADI_M%C3%BAzeum
[6] Dárdai Zsuzsa – MADI Univerzum-Poliuniverzum kiállításmegnyitó szöveg
[7] kiállítási anyag 1.tábla
[8] kiállítási anyag 2.tábla
[9] Dárdai Zsuzsa – Látni Tanítani Dimenzióváltás a geometrikus művészetben és az oktatásban
[10] https://www.deak17galeria.hu/foglalkozasok/foglalkozas-ovodasoknak-3/
[11] https://www.deak17galeria.hu/foglalkozasok/jatek-a-haromszoggel/
[12] https://www.deak17galeria.hu/programok/hola-argentina/
[13] https://rajztanarok.hu/esemenyek/kozgy-les-2024/